A Fairchild-Republic A-10 csatarepülőgép, 9. rész

Az A-10 ismertetőjének utolsó része a különféle, meg nem valósult változatokkal kezd. Ezt néhány gondolat követi zárszóként, majd a terjedelmes forráslista, pár extra fotóval megspékelve. A sorozat előző része ITT, az első pedig ITT olvasható.

 

Az A-10 további, javasolt változatai

A Republic még a ’80-as években a csendes-óceáni térségbe ajánlotta a kétüléses N/AW verzión alapuló, tengerészeti csapásmérőjét, Harpoon, vagy akár Exocet, hajók elleni robotrepülőgépekkel. Ehhez az orrba radar beépítése lett volna szükséges. Egy másik forrás szerint a tengerészeti hasznosítás 2002-ben is felmerült, de ekkor a „Sea Hog” ötlettel már egészen más volt a cél. A US Marines számára közvetlen légi támogatást biztosító gépek az általuk akkor még használt, korai F/A-18 verziókat „és más gépeket” (AV-8B) helyettesítettek volna. Csakhogy ez hordozófedélzeti üzemet (!) jelentett, amihez a US Navy is kellett volna, mivel a kisebb, tengerészgyalogos hordozók erre nem lettek volna alkalmasak. Így aztán felhajtható szárnyakat, fékhorgot és a katapultáláshoz szükséges felszerelést irányoztak elő, de ez az A-10-est kezelő Northrop Grumman szerint nem igényelt megerősített orrfutót, mert az eleve elég strapabíró a nem szilárd burkolatú pályák használata miatt. A hosszú távra konzervált A-10-eseket vették volna elő, melyeket a cég 20 milliós darabáron alakított volna át. Ez ugyan elsőre nem sok a módosítások mélységéhez képest, de ahhoz képest eléggé, hogy régi, használt gépekről van szó, amiket nem a korrozív, tengeri környezetre terveztek. Ebben az ötletben persze nem egyeztek volna meg a haderőnemek, főleg a Navy. Nekik ugyanis a „nagy” hordozókon egy újabb típust kellett volna bevezetni, ami logisztikailag előnytelen, továbbá, ez a terv aláásta volna az F-35B és C programot is. Így aztán a „Sea Hog” sorsa nem lehetett kérdéses, de azért érdekes ajánlat volt.

sea_hog.jpg

(forrás)

A makettépítők azért dolgoztak szépen: Sea Hog a Marines színeiben, kétszeresen tört, felhajtott szárnyakkal és felhajtható farokrésszel (!!). Érdemes megfigyelni az UARRSI helyett a jobbra hátrébb beépített, hajlékony tömlős megoldáshoz való csatlakozót

 

A hajtóműcserére a kezdetekben is felmerült már két elképzelés. Nagyon korán, 1976-ban javasolta a Republic, hogy RB199-esekkel, azaz a Panavia Tornadok hajtóművével lássak el a gépet – persze utánégető nélküli verziókkal. Ezzel az európai piacot célozták, főleg az NSZK-t. A csak 1,1 kétáramúsági fokú RB199 jóval vékonyabb, karcsúbb volt, mint a kövérkés TF34, ezért a hajtóműgondolák is hosszú, de vékony kialakítást kaptak volna. A gyártó érezte azt is, hogy a tolóerő épp, hogy elég az akkor még csak tervezett gépnek. Cserébe a kedvező fogyasztás feláldozásáért, a ’70-es évek végén a GE által fejlesztett YJ101-eseket javasoltak, amik egyenként is 2-3 tonnával (!) erősebbek voltak a TF34-eseknél. Ezekkel javultak volna az A-10 manőverjellemzői. A sebesség a nem a gyorsaságra optimalizált aerodinamika miatt csak 90 km/h-val, avagy kb. 830 km/h-ra nőtt volna, de nem is ez volt az igazán fontos. Egyik áthajtóművezés sem valósult meg végül.

Maga az YJ101 sem, de a kiváló F404 alapját ez képezte.

 

Az A-10 részt vett a DARPA kormányügynökség Persistent Close Air Support (PCAS, Kitartó Közvetlen Légi Támogatás) projektjében is. Bár a CAS az A-10 újabb kivonási kísérleteinek fényében a 2010-es években is a légierő mostohagyerekének tűnt, az előremutató fejlesztéseken dolgozó DARPA mégiscsak foglalkozott ennek a tevékenységnek a drasztikus szintű javításával. A legfőbb és egyben legambiciózusabb cél az volt, hogy az akkori, a hívástól számított 60 percen belüli fegyverhasználatot 6 percesre csökkentsék. Ehhez többek közt a földi összekötő és irányítók (Joint Terminal Attack Controller, JTAC) számára – Android alapú – tableteket tettek elérhetővé, felgyorsítva és kiterjesztve a kommunikációt videók és adatok továbbításával. Ezeken át az irányítók közvetlenül ledobhatták például a számukra dolgozó gép bombáját. Ez pedig eredetileg az MQ-X fegyveres pilóta nélküli repülőgép lett volna, amihez hozzácsapták az A-10, mint már meglévő, fő CAS platform pilóta nélkül, de akár azzal is repülni képes, új verziójának tervét. Végül az MQ-X nem valósult meg, ezért ejtették az A-10 átalakítását is, és maradt a JTAC és a pilóta közötti, nagyságrendekkel továbbfejlesztett kommunikáció. Ezt 2015 során ki is próbálták, MV-22 Osprey hordozta, de a JTAC becélozta AGM-176 Griffin rakétával, majd pedig 50 felszállás során normál Warthogokkal is. Ez utóbbiak során tízszer használtak éles fegyvert a lőtéren, és teljesült a 6 perces célkitűzés. A JTAC akár három kattintással/érintéssel is képes volt kérni a légicsapást. A technológia alapján tervezik a CAS feladatot is repülő típusok felszerelését a megfelelő elektronikával.

pcask.jpg

(forrás)

A photoshop-művészek fantáziáját megragadta a PCAS-hez kigondolt A-10 verzió, de, bár a képek kissé Terminátor jellegűek, nem veszik figyelembe, hogy opcionálisan pilóta nélküli üzemmódról volt szó, nem a fülke elhagyásáról. Az itt látható esetekben ugye többé nem tud beülni egy pilóta, márpedig az angol „optionally manned” kifejezés elég világos

pcasn.jpg

(forrás)

Az ilyen, eredetileg pilótás üzemre tervezett gépek átalakításának buktatóiról volt szó a blogon az F-16XL sorozatának EBBEN a kapcsolódó részében, a Dual Role IUCAV szakaszban.

 

A korai javaslatok után később is többször felmerült az újrahajtóművezés kérdése. 2003-ban a GE ajánlatot tett 370 gép TF34-GE-100B-kkel való felszerelésére, 1 milliárd dollár értékben; ez gépenként 2,7 milliós ár. A módosítások révén a tolóerő 15 és 30%-kal nőtt volna tengerszinten és nagy magasságban, kisebb fogyasztás mellett. 2006-ban a cég már a -101-es verziót ajánlotta, szigorúan a civil szférából átemelt, kész megoldásokkal, és a tolóerő megduplázását ígérte a nagy tengerszint feletti magasságú, forró égövi repterekről való üzemelésnél is. Ezektől a már előzőekben említett, valamint az itt leírtakon kívül olyan előnyöket is reméltek, mint a légi üzemanyagfelvétel megkönnyítése (lásd korábban az erről szóló képaláírást) és az idegen testek beszívásának jobb tolerálása. A még erősebb -101-esnél rövidebb felszállási úthosszt, jobb gyorsulást és emelkedőképességet, és gyorsabb és kevesebb tankert igénylő, Atlanti-óceán feletti átrepülést is reméltek. Ez utóbbi még mindig fontos kérdés volt a 2000-es években is. Azonban napjainkig is maradtak a régi gázturbinák az A-10C-ken is.

 

Az A-10 két polgári változata is felmerült. Az első még a ’90-es évek kivonásait követően, az AeroTech Ltd. magáncég által. A földközelben jól manőverezhető, strapabíró típusból tűzoltórepülőgépet kívántak létrehozni. A Firehog néven említett verzió a hasa alatt nagy víztartályt kapott volna, és a gépágyú és a páncélzat eltávolítása révén felszabaduló, no meg a függesztett fegyverzet súlyát felhasználva együtt már jelentős oltókapacitást biztosított volna. 1997. szeptember 18-án még külön felszállásokat is végeztek két, persze nem módosított géppel, kipróbálva a tűzoltáskor várható repülési profilokat. Bár a Firehog nem tudott volna tavakról vizet felvenni, mint a kétéltű repülőgépek és a helikopterek, de rövid pályát igényelt, és gyors fordulóidőt biztosított volna. A terv nem valósult meg.

firehog.jpg

(forrás)

A US Forest Service emblémájával ellátott „Firehog” remekül mutat a rajzon. A GAU-8 nélkül elég „pisze” orra lett volna

Az amerikai National Science Foundation (NSF) 11 millió dollárt kapott egy A-10 módosítására, amivel régi North American T-28-asát válthatta volna le, mégpedig egy különleges feladatkörben: időjárásmegfigyelésben. Ez a variáns felbukkan A-10SPA, azaz Storm Penetrating Aircraft néven is. A tervek azonban nem hurrikánrepülésekről szóltak, hanem a jégesővel járó, akár 320 km/h-s viharokéról. A súlyos jégverésben jól jöhetett még a páncélzat is, de ezen kívül is terveztek kiegészítő védelmet. A TF34-eseket is alkalmasnak vélték a nagy mennyiségű jég és víz beszívásának elviselésére. Ehhez talán épp a GAU-8 miatti, módosított gyújtásrendszer adta az alapot. A gépágyú helyére kerültek volna a tudományos műszerek, már csak súlyponti okokból is, de természetesen a külső függesztést is használták volna. Az üzemeltetést a Naval Postgraduate School végezte volna az NSF-nek, mivel azért még katonai típusról volt szó. A 2011-ből származó tervek azonban nem valósultak meg, és 2019 felhagytak a projekttel.

 

nof.jpg

(forrás)

2002 júliusában felmerült az A-10 észlelhetőségének csökkentése. Ehhez a merőlegeseket bőven tartalmazó, H alakú farokrészt leszerelték… nem, ez csak egy jókor elkapott fotó 🙂 A rögzítésekből hajtóműpróbára lehet következtetni

 

Zárszó

Bár minden, évtizedek óta szolgálatban álló típusnak megvan a maga, különleges története, talán mégis az A-10 köztük is egyedülálló abban, hogy hányszor akarták kivonni. A körülmények, és így a feladatok változásával a Hog szerepe a maga területén hasonló módon változott, mint az U-2-esé a felderítésben. És mindkét típus még mindig szolgálatban van, és nem ritkák a 2040 körüli nyugdíjazási becslések egyiknél sem. Ugyancsak hasonló a B-52 helyzete, melyből elképzelhető, hogy lesznek olyan példányok, amik megérik a 100 éves kort aktív kötelékben. A nehézbombázót is számtalanszor próbálták leváltani, sőt, még közelebbi párhuzam, hogy hajtóműveit lecserélni is. Ez ugyanúgy nem realizálódott, mint az A-10-eseknél. A Stratofortress-t azonban általálban egy jobb utódtípussal akarták pótolni, de ez a Warthog esetében nem mindig így volt, többször is a közvetlen légi támogatásra igazából nem tervezett típus lett volna az utódja (A-7, F-16). Az U-2 is várhatóan túléli a helyére szánt RQ-4-est (legalábbis egyes felderítési feladatokban), és a B-52 a B-1B-t, de valószínűleg a B-2-est is. Végül is a pontosan az A-10 helyére szánt típus nem jött létre egyik próbálkozásból sem, de csak úgy helyes a mondat, ha hozzátesszük: eddig. Ez a jövőben ugyanis nem zárható ki, bár nem is biztos korántsem.

Van egy harci repülőgép, melyet egyébként hivatalosan a Hog leváltására is hoztak létre, de számos, más típuséra is. Ez a Lockheed Marin F-35 Lightning II, mely papíron az A-10, a Harrier, az F-117, és főleg az F-16 és az F/A-18 helyébe kellett, hogy lépjen. Ezek közül biztos, hogy az elsőnél, valamint az utolsó kettőnél ez nem fog megtörténni, utóbbiaknál a „hi-lo mix”, azaz a 4. és 5. generációs típusok együttes alkalmazásának koncepciója miatt. A Harrier várhatóan pár éven belül tényleg eltűnik a légierőkből, míg az F-117, úgy néz ki, ha nem is frontvonalbeli bevetéseken, de a hivatalos kivonása után is repül még másodvonalbeli feladatkörökben (pl. hadgyakorlatokon). Az A-10 irányából nézve az F-35 helyzete, de még inkább képességei, folyamatos gúny tárgyát képezik. Ez széleskörű, bár néha már ötlettelen humorforrás az interneten is.

a-10_vs_f-35.jpg

(forrás)

A szokásos F-35 vs. A-10 mémnél azért meg kell jegyezni, hogy az A-10C bizony már rendelkezik képernyős kijelzőkkel, az üzemeltetési költségek pontos számadatai pedig örök viták tárgyát képezik. A többiben azért van valami… 🙂

 

Véget nem érő vita a CAS feladatkör megvalósításának „mértéke” is. Ez az ismertető erre csak részben, főleg a koncepció megfogalmazása, majd az AirLand Battle doktrína kapcsán tért ki, de ennél jóval mélyebb kérdésről van szó, amiről szó szerint könyveket írtak már. Vannak olyan vélemények, hogy az A-10-essel „a valóságban” letudta a dolgot az USAF, és foglalkozhatott végre az F-15 és -16-osaival. Viszont ezúttal pont hogy „papíron” kellene igazán megoldani a feladatot, azaz, hogy a szervezeti felépítés, folyamatok meglegyenek, és tényleg integráltan működjön együtt a légierő és a szárazföldi alakulatok. A JTAC feladatkör és a ROVER, és egyáltalán, a fejlett adatközlési rendszerek korában ez talán jobban áll az utóbbi időben, de másfelől látható volt a sztoriból, hogy az USAF hányszor akart megszabadulni az A-10-esektől. Pedig a Hoggal könnyebben megoldható az együttműködés a haderőnemek közt, mint a többi, rendelkezésre álló típussal.

A ’80-as években az volt a humor tárgya az „igazi” vadászpilóták részéről, hogy a madárral való ütközéstől az A-10-eseken repülőknek, gépeik lassúsága miatt, hátulról kell tartania…

 

weapons-testing-1_1200xx5700-3206-0-47.jpg

(forrás)

A jövőt illetően, az előző posztban említett, a lehetséges, vagyis inkább csak annak gondolt váltótípusok közül felül a Textron AirLand Scorpion. A Cessna anyacége által a saját márkaneve alatt javasolt típus papíron még fejlesztés alatt áll, de megrendelés sosem érkezett rá, noha már 2013 óta repül. Alul a mostmár Boeing/Saab T-7 Red Hawk néven ismert típus, a T-X tender győztese. Bár a közvetlen légi támogatás feladata is változásban van – mint bármikor az idők során – azért nehéz elképzelni, hogy ne lenne szüksége főleg az utóbbi típusnak egy teljes áttervezésre már csak a védettség javításához is. Nem beszélve egy, már nem is páncéltörő feladatú, de azért komolyabb gépágyú esetleges igényéről, ami igazán indokolt lehetne. Minden esetre a képek alapján jól látható, milyen irányba kívántak elmozdulni az utóbbi időben az A-10 esetleges utódlása terén

t-7a.jpg

(forrás)

 

 

Források, linkajánló

A Wikipedia vonatkozó lapjai mellett…

 

Fő források

David R. Jacques, PhD, LtCol USAF (Ret) Dennis D. Strouble, PhD: A-10 Thunderbolt II (Warthog) SYSTEMS ENGINEERING CASE STUDY – ez egy több helyről is szabadon letölthető tanulmány, melynek köszönhető az első két, de majdnem három rész szinte teljesen, és a további részekben szinte a teljes tanulmányt felhasználtam; vannak még ilyen írások más típusokról is, szóval lehet, hogy születnek még belőlük posztok

Dennis R. Jenkins: Fairchild-Republic A/OA-10 Warthog – sok területen ez adta a sorvezetőt, számos adat is innen származik

 

Dana Bell: A-10 Warthog – nincs külön kiemelendő része, de jó információkkal van tele

Ken Neubeck: A-10 Warthog – számos, kiváló részlet, fotókkal

Lou Drendel: A-10 Warthog in action – a szöveges, rövid részek is jók, és a fotók is

Ken Neubeck (illusztrálta: Joe Sewell): A-10 Warthog / Mini in action – jó szöveges információk

Francois Verlinden (szerk.): A-10 Thunderbolt – pár részlet is, de főleg a kiváló, „zöld fotók”

Richard S. Drury: The A-10 Warthog, America’s mudfighter – csak apróságokban használva

 

Általános

http://aviationarchives.blogspot.com/2017/01/fairchild-republic-10a-flight-manual.html A-10A Flight Manual (1988-as kiadás)

http://www.dept.aoe.vt.edu/~mason/Mason_f/A-10Spr09.pdf aerodinamika

http://www.airvectors.net/ava10_1.html

http://www.airvectors.net/ava10_2.html

https://www.militaryfactory.com/aircraft/detail.asp?aircraft_id=25 sok területre kitérő összefoglaló

http://www.airwar.ru/enc/attack/a10.html

http://www.airwar.ru/enc/attack/a10c.html

https://www.af.mil/About-Us/Fact-Sheets/Display/Article/104490/a-10-thunderbolt-ii/

https://www.secretprojects.co.uk/threads/fairchild-a-10-projects.160/ a különféle, főleg a javasolt változatokról

https://www.cavok.com.br/a-de-ataque-fairchild-republic-a-10-thunderbolt-ii-warthog több minden is jó volt, de főleg a „polgári” verziókról írtak

https://www.secretprojects.co.uk/threads/ax-contenders-alternatives-to-the-fairchild-a-10-thunderbolt-ii.2615/page-4 az A-X többi nevezője

 

Vita a közvetlen légi támogatásról, elvi kérdések

https://www.secretprojects.co.uk/threads/a-7-versus-a-10-evaluation-cas-role-for-army-support-discussion.19342/

https://foxtrotalpha.jalopnik.com/the-f-16-gun-pod-that-tried-to-shoot-down-the-a-10-wart-1597577525 az A-16-osról

http://www.f-16.net/f-16_versions_article18.html szintén

https://www.secretprojects.co.uk/threads/f-a-16-a-cas-aircraft-with-some-get-up-and-go.17343/ és megint csak

 

Egyes részletek

https://aviation.stackexchange.com/questions/35648/how-was-the-high-bypass-concept-invented a nagy kétáramúsági fokú hajtóművekről

https://aviation.stackexchange.com/questions/22232/is-this-a-wing-tip-device-on-the-a-10-warthog a Hoerner-féle szárnyvégről

https://airrefuelingarchive.wordpress.com/2009/05/10/a-10-refueling-from-a-kc-97l/ jó együttműködés a KC-97L-lel

https://theaviationgeekclub.com/did-you-know-the-f-111-killed-more-tanks-than-the-a-10-during-operation-desert-storm/ az F-111F-ek hatékonyságáról

https://www.darpa.mil/news-events/2015-09-17 PCAS

https://www.thedrive.com/the-war-zone/11760/the-u-s-air-force-almost-rented-a-squadron-of-a-10-warthogs-to-colombia a kolumbiai kölcsönről

 

 

14-figure2-1.png

(forrás)

Az A-10-esek különféle festésmintáival egy egész posztot meg lehetne tölteni. A magam részéről az Euro I-est tartom a „klasszikusnak”, ezért a legtöbb fotót igyekeztem azok közül válogatni, lásd a rengeteg képet a „zöld” bentwaters-i gépekről. 1978-79 körül azonban néhány Hog ilyen, kétféle színű, törtfehér és szürke mintával készült el, mely azonban nem vált be

dfbcylnxkaac-x4_jpg_large.jpg

(forrás)

Amint EZ a cikk bemutatja, a D-napi festésmintájú A-10 nem a partraszállásról emlékezik meg konkrétan, hanem a 100 éves 107. Fighter Squadronról. Az A-10C maga a 127. TFW gépe

84748_1578752111.jpg

(forrás)

 

Fegyverzet (GAU-8)

https://www.researchgate.net/publication/230785663_Dispersion_of_PGU-14_ammunition_during_air_strikes_by_combat_aircrafts_A-10_near_urban_areas a legfontosabb adatok innen

R. H. S. Stolfi: Combat Damage Assessment Team A-10/GAU-8 Low Angle Firings Versus Simulated Soviet Tank Company – ez a tanulmány is több helyen szabadon elérhető, és a gépágyúról szóló fejezetben az A próbák során részben van szinte egészében feldolgozva; képaláírásoknál, a forrásmegjelölésnél „Tanulmány” címszóval szerepel

https://fas.org/man/dod-101/sys/ac/equip/gau-8.htm

https://www.gd-ots.com/armaments/aircraft-guns-gun-systems/gau8a/ a mostani gyártó hivatalos lapja

https://www.gd-ots.com/munitions/medium-caliber-ammunition/30mm-gau-8a/ és a lőszerek hivatalos lapja

https://www.nationalmuseum.af.mil/Visit/Museum-Exhibits/Fact-Sheets/Display/Article/196738/gau-8a-avenger/

http://www.inertord.com/projectiles30mm.html

https://medium.com/war-is-boring/everything-you-ever-wanted-to-know-about-the-a-10-warthogs-big-ass-gun-54796e1b5b81

https://archive.is/20130105145749/http://www.military.cz/usa/air/in_service/weapons/cannons/gau8/gau8_en.htm

https://www.thedrive.com/the-war-zone/13329/early-on-the-a-10-warthogs-legendary-gun-was-both-a-blessing-and-a-curse a lőporgázok problémája, Battelle Device

https://www.thedrive.com/the-war-zone/25166/this-a-10-warthog-ground-trainer-still-has-a-tickler-muzzle-device-on-its-cannon Battelle Device

http://www.airpower.at/news07/1110_a-10c/index.html

https://forum.cartridgecollectors.org/t/link-tube-carriers-ltc-for-loading-the-a-10/34389 a műanyag hevedertagokról

https://medium.com/war-is-boring/cold-war-coloring-book-taught-a-10-pilots-to-kill-soviet-tanks-a26385113bf0 a „tankos könyvecske”

https://worldwarwings.com/reloading-an-a-10-takes-way-more-than-you-think/ a lőszerfeltöltésről

https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=6&ved=2ahUKEwjSsKbttvLoAhUKt4sKHc98DV8QFjAFegQIAxAB&url=https%3A%2F%2Fapps.dtic.mil%2Fdtic%2Ftr%2Ffulltext%2Fu2%2Fb010100.pdf&usg=AOvVaw2N2tGZtC4kn6rgiIlq-g66

az eredeti lőszertöltő linkje

https://www.thedrive.com/the-war-zone/20875/a-10-warthogs-may-stop-firing-controversial-depleted-uranium-ammunition-for-good a DU használatának esetleges végéről

http://www.airwar.ru/weapon/guns/kca.html az Oerlikon-féle „elődökről”

http://www.quarryhs.co.uk/30mm%20cannon.htm különféle 30 mm-es lőszerekről

http://www.jm.bme.hu/archiv/aktual/uranhatasai.html a DU hatásairól magyar nyelven

https://books.google.hu/books?id=Y8kePYFK1L8C&pg=PA63&lpg=PA63&dq=alq-119&source=bl&ots=hPHexLvfp6&sig=ACfU3U2Klbp0F8yvelRTgBJFibYgOKtKig&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwjWp-fSl43pAhWKzoUKHX1LD5wQ6AEwEnoECAkQAQ#v=onepage&q=alq-119&f=false az ECM konténerekről

 

yepogclmtwvup7csd8gvbookm7n_1vv3uw6mmgp5vyo.jpg

(forrás)

A szovjet analóggal, a Szuhoj Szu-25-össel közös kötelékben. Az egyes A-X tanulmánytervekre nagy vonalakban emlékeztet az itt bolgár színekben látható Szu-25, de ezzel együtt is, teljesen eredeti konstrukció

 

A kétüléses verzióról

http://a-10pilots.blogspot.com/2006/01/ya-10b-first-flight_25.html innen a kevés, további poszt is

https://books.google.hu/books?id=BQEZAQAAIAAJ&pg=PA71&lpg=PA71&dq=Westinghouse+%22WX-50%22&source=bl&ots=-U0a6D0-1S&sig=ACfU3U1X2ufvsHpqm0JCH0oDlgrqWJOnMw&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwiF9snN5pnpAhWkzYUKHVcoDj4Q6AEwC3oECAkQAQ#v=onepage&q=Westinghouse%20%22WX-50%22&f=false a WX-50 eredete

 

Továbbiak

https://www.secretprojects.co.uk/threads/northrop-y-a-9-ax-contender.32497/ a Northrop A-X terveiről

https://www.secretprojects.co.uk/threads/vought-ltv-a-7-corsair-ii-projects.11/ az A-7 tervezett változatai, amik pl. az A-10-essel konkuráltak több ízben is

https://www.forecastinternational.com/archive/disp_old_pdf.cfm?ARC_ID=1003

https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=9&ved=2ahUKEwi5yc7g-o3nAhVpyaYKHV06AEkQFjAIegQIBBAB&url=https%3A%2F%2Fwww.history.navy.mil%2Fcontent%2Fdam%2Fnhhc%2Fresearch%2Fhistories%2Fnaval-aviation%2Fnaval-aircraft%2Fpdfs%2Fad-4.pdf&usg=AOvVaw01gv6VMF3WaLQTblwNuz3B AD-4 Skyraider részletes adatok

https://books.google.hu/books?id=X0rpoph0Z94C&pg=PA205&lpg=PA205&dq=f-105+loiter+time&source=bl&ots=B1V4v7ymBp&sig=ACfU3U0cOz7PPSOMCrNyKykd1ZH_TrBJXg&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwjn-KX-_Y3nAhWBwMQBHShuCloQ6AEwFXoECA0QAQ#v=onepage&q=f-105%20loiter%20time&f=false F-105 részletes adatok

https://www.globalsecurity.org/military/systems/aircraft/f-5c.htm az F-5 Vietnamban

https://theaviationgeekclub.com/the-story-of-kim-campbell-the-heroic-female-a-10-pilot-who-landed-her-damaged-warthog-using-only-cranks-and-cables/

https://en.wikipedia.org/wiki/1988_Remscheid_A-10_crash

https://theaviationgeekclub.com/artic-brrrrtttt-when-the-warthog-became-snowhog/

 

https://www.airforcemag.com/a-10-will-remain-in-fleet-through-2040s-despite-planned-cuts/ a legfrissebb, figyelembe vett hírek

 

Fotók (csak a legfontosabb oldalak)

https://picryl.com/collections/a-10-thunderbolt-ii?page=1 megszámlálhatatlan mennyiségű, általában jó felbontású, készítési dátummal, hellyel stb. ellátott leírással kiegészített fotó

https://nara.getarchive.net/topics/agm+65+maverick itt szintén, ez a link éppen az AGM-65-ösre való keresésre mutat

https://wemp.app/posts/e2b7d60f-334b-41d5-a5c2-79064b4dd44a számos, jó kép, melyek közül az egyik egy, állítólag az A-10 által (gépágyúval) kilőtt T-62-est mutat

https://www.cybermodeler.com/aircraft/a-10/a-10_jaws1.shtml rengeteg JAWS mintás fotó

https://www.whatifmodellers.com/index.php?topic=39360.0 egy további fotó a Sea Hogról

76686451_10157780393361306_585162961635508224_o.jpg

(forrás)

Ha már fotók, ez a szép felvétel még mindenképp ide kívánkozik

104097914_3198456710269409_3721754861869715580_n.jpg

(forrás)

Fent: néha „érzésre” csak ennyit kapnak a gyalogosok a légierőtől. Lent: amit pedig hiányolnak

86191402_1541855142619014_3453699501838041088_o.jpg

(forrás)

 

15 thoughts on “A Fairchild-Republic A-10 csatarepülőgép, 9. rész

  1. Köszönöm az egész sorozatot.

    Tegyük meg tétjeinket!
    20 êvre még mindig szavazok.

    A 100 éves B52 bizony realitás…

  2. Egy földközeli harcra tervezett csatarepülőgépet összevetni egy lopakodó vadásszal?
    Nem biztos, hogy lehet.

  3. Valami olyasmit mondtak az F-35 kapcsán, hogy túl nehéznek tartják már az A-10-es gépágyúját, és inkább rakéták vagy bombák kellenek helyette, amiket messzebbről is lehetne indítani. Mennyire lenne jó alternatíva egy F-35 mondjuk 2×18 db irányított Hydrával plusz 16 db SDB-II-vel? (vagy 20-szal, mert ugye beszéltek 6-os függesztőről is)

  4. @Kültag: A GAU-8-az soha semmire nem akarták rátenni, nemhogy pont az F-35-re.
    Az A-10 pct. képességét igazából mindig is az AGM-65 adta, de erről már volt szó.

    A 2,75 hüvelykes rakéta a belső térbe nem megy be, szóval felejtős és elég kicsit a megsemmisítési zónája is.
    A legtöbb helyzetben bőven elég a 8 db SDB. Ha külső függesztéssel repül a gép, akkor lényegében már nincs ellenállás…

  5. @gigabursch: Örülök, hogy tetszett. Még lesznek hidegháborús veteránok 1-2 évtizedig egész biztosan… Nem semmi.

    @apro_marosan_petergabor: Összevetni lehet, az USAF meg is tette, és eredetileg az F-35-re fogadott. Aztán persze 20 év alatt megváltozott a véleményük. De minden csak attól függ, hogyan képzelik el a jövőbeli konfliktusokat. A War on Terrorism megmutatta, hogy rosszul a ’90-es évekhez képest. Igaz, most megint nagyobb konvencionális összecsapást vizionálnak (Kína, Oroszo.). Közben viszont megkapta a korszerű, irányított fegyverek jó részét az A-10 is, tehát még inkább összehasonlíthatóvá vált az F-35-össel, ami jórészt ugyanazokat is hordozhatja. Emellett, persze nem ugyanarra szolgálnak, de azért nagyon is össze lehet őket vetni, ezt bebizonyította az előző 10-20 év.

  6. Külföldi oldalakon olvastam rendkívül jó összehasonlításokat a Rafale-ról és a Eurofighterről. Ugye, a Rafale-t épp azért fejlesztették ki a franciák, mert nem voltak megelégedve a Eurofighterrel (és főleg mert nem a francia hajtóművet építették be). Így viszont nagyon hasonló, de mégis sok apróságban különböző gépek jöttek létre, ráadásul mindkettőnek van már pár évtizedes történelme, ami alatt a “verseny” folyamatos volt a két gép között. De ide lehetne venni esetleg a szintén hasonló kialakítású, csak kisebb és nem NATO Gripent is. Írnál egy ilyen cikket?

  7. @Mikrobi: Ez ebben a formában nem igaz. Az EF teljesítményével a Francia Légierő sanszosan oda és vissza lenne…
    …de a bibi az, hogy Francia Haditengerészet le se tojná.

    A franciák azért szálltak ki a közös programból, mert repülőgép-hordozóra is alkalmas gép kellett, ami rajtuk kívül senkinek nem volt szempont.

    Az mai EF Ty. T3A/B műszaki tartalma több ponton is felülmúlja a francia gépét. A repülési teljesítmény terén az EF Ty. meg legalább fél szinttel fentebb van. A francia vas hajtóművének élettartama meg oroszosan rövid.

  8. Visszajelzés: A Fairchild-Republic A-10 csatarepülőgép, 8. rész - Élenjáró haditechnikaÉlenjáró haditechnika

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük